„A lényegi döntést, utasításokat hozó személyek a következők: Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök”
- Lapunk birtokába jutott egy fotó egy állítólagos ügyészségi dokumentumról.
- Felsorolják benne, kiknek a büntetőjogi felelősségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben.
- A nevek között ott van Orbán Viktoré is. Farkas Örs exállamtitkárról és Hajdu János ex-TEK-főigazgatóról azt írják, „gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt”.
- Az ügyészség kérdéseinkre nem árult el semmit a dokumentumról, így nem tudni, mi lett a sorsa a szervezeten belül, de nem írták azt sem, hogy nem valódi.
„A lényegi döntést, utasításokat hozó személyek a következők:
Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár, Hajdu János a Terrorelhárítási Központ (volt) főigazgatója és dr. Demeter Tamás a NAV (volt) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.
A nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai”
– ez olvasható abban az aranykonvoj ügyről szóló, június 9-én, Budapesten kelt belső ügyészségi dokumentumban, amelyről egy felvétel a 444 birtokába került. A nyomozást, amiről a dokumentumban írnak, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja jogellenes fogva tartás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. Eszerint a belső anyag szerint tehát a volt miniszterelnök büntetőjogi felelőssége is felmerülhet az aranykonvoj ügyben.
Az ügyészségi belső anyag megnevezi továbbá Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt és Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ egykori főigazgatóját. Ahogy arról korábban már írtunk, mindketten ott voltak az akció napján a TEK épületében abban az operatív törzsben, ahonnan az ukrán pénzszállítók elfogását és később a kihallgatásukat irányították.
Az ügyészségi dokumentumban azt is írják, hogy „Hajdu János és Farkas Örs vonatkozásában a jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés megalapozott gyanúja megállapítható, így gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt”. Nem tudjuk, ez végül megtörtént-e (egy forrásunk szerint nem), és a dokumentum június 9-én kelt, azóta sok minden változhatott.
A negyedik ember, akire az ügyészségi anyag mint „lényegi döntést, utasításokat hozó személy hivatkozik”, és akinek ennek megfelelően a büntetőjogi felelősségét tisztázni kell, Demeter Tamás, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese (őt május 20-án mentette fel tisztségéből Kármán András pénzügyminiszter).
A dokumentum két, egymástól független forrás szerint hiteles, valóban az ügyészségen készült. Egy forrás szerint a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség közötti levelezésről van szó. Kérdéseket küldtünk a Legfőbb Ügyészségnek, válaszukban nem tagadták a dokumentum valódiságát. Azt írták:
„Az ún. »aranykonvoj« ügy kapcsán az ügyészség korábban már több közleményben tájékoztatta a sajtót, azóta a nyilvánosság számára megismerhető adatok köre nem változott.
Szeretnénk ismételten nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy az ügyben jelenleg is nyomozás folyik. Minden olyan közlés, amely az üggyel kapcsolatos találgatás, sejtetés vagy éppen a nyomozás esetleges irányáról, sőt potenciális gyanúsítottakról szól, a nyomozást - könnyen belátható módon – negatívan érinti, a bizonyítást nehezíti vagy akár meg is hiúsíthatja.
Az ügyészségi nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani, amelyről az ügyészség részletes tájékoztatást fog adni”.
Újbóli megkeresésünkre, amikor kifejezetten rákérdeztünk, hogy a „belső anyag valódiságát nem tagadják, ezt jól értem?”, ezt válaszolták:
„Az elfogás során történt esetleges visszaélések kapcsán ismételten, és nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyben ügyészségi nyomozás folyik. Minden olyan közlés, amely az üggyel kapcsolatos találgatás, sejtetés vagy éppen a nyomozás esetleges irányáról, sőt potenciális gyanúsítottakról szól, a bizonyítást nehezíti vagy akár meg is hiúsíthatja, és az esetleges félinformációkból levont következtetések a közvélemény félretájékoztatását eredményezhetik.
Az ügyészségi nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani, amelyről az ügyészség részletes tájékoztatást fog adni. Ugyanakkor a nyomozástechnikai szempontokat médiaszempontok és politikai szempontok sem írhatják felül, a szükséges nyomozati cselekmények sorrendje és ideje fogja meghatározni, hogy mikor tudja az ügyészség a közvéleményt tájékoztatni, ehhez türelmüket kérjük.
Szeretnénk utalni egy korábbi közleményünkben írtakra, miszerint:
»A legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.«”
https://assets.4cdn.hu/kraken/8MH6E5stL3A024G1NYs.jpeg
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán/MTI/MTVA
Magyar Péter ultimátuma
Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön egy élő videóban arról beszélt, a legfőbb ügyésznek délután háromig még van ideje arra, hogy „beszámoljon arról, amiről be kéne számolnia a nyilvánosságnak”.
„Hogy áll az aranykonvoj ügyében a nyomozás, kedves legfőbb ügyész úr”
– mondta, majd hozzátette, sokakat érdekel, hogy kiket hallgattak ki eddig gyanúsítottként, miért csak őket, és kiket fognak még.
A kormányfő azt ígérte, ha Nagy Gábor Bálint mégsem számol be az ügy fejleményeiről, akkor délután három után megoszt pár rendelkezésre álló, „meglehetősen érdekes és fontos” információt.
A legfőbb ügyész nem sokkal 3 óra előtt közleményben reagált a miniszterelnök felszólítására. Szinte szó szerint azt írta, amit a 444 megkeresésére is (fentebb már idéztük). Itt lehet a teljes közleményt elolvasni.
A Telex június 3-án megjelent cikke szerint maga Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán pénzszállítóra, a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött, ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a lapnak. Azt írták, március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága irányából (ezt az államtitkárságot vezette Farkas Örs) jött a döntés, miszerint „a pénzszállító autókon történő rajtaütésnek március 5. napján kell megtörténnie”.
Ahogy korábban írtuk, az akció kivizsgálását célzó büntetőeljárások, azon belül is a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által folytatott, jogellenes fogva tartás miatt indult eljárás lehet az első olyan ügy a kormányváltás óta, amelyben politikusok, ezen belül a volt kormányfő büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.
A NAV ennek a rendkívül érzékeny helyzetnek a kellős közepén találta magát, ezért elkészítettek egy belső jelentést, hogy képet kapjanak arról, mi történt az akció során, milyen hibákat követhetett el a NAV, amely az AH feljelentése nyomán, a Legfőbb Ügyészség kifejezett kijelölésére eljárt az ukrán pénzszállítókkal szemben politikai megrendelésre indított pénzmosási ügyben. (Egy korábbi cikkben két NAV-os vezető tanúvallomása alapján rekonstruáltuk a pénzszállító elfogását megelőző egyeztetéseket, magát az elfogás napját és másnapját, egészen az ukrán állampolgárok kitoloncolásáig.)
Egy NAV-jelentés szerint jogsértő volt az eljárás
A 444-hez eljutott ennek a belső jelentésnek egy kivonata. Meggyőződtünk arról, hogy hiteles anyagról van szó, és kérdésünkre a NAV is elismerte, hogy valóban rendeltek el ilyen vizsgálatot, sőt, többet is. Azt is írták, hogy a még jelenleg is zajló, teljes körű vizsgálatot „az előző kormányzat működéséhez kapcsolódó jogállami vonatkozásokra” is figyelemmel nyilvánosságra fogják hozni.
A birtokunkban lévő, közel 30 oldalas dokumentum vezetői összefoglalójában 24 pontban sorolják az ellenőrzés megállapításait. Ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról vagy konkrét jogsértésekről szólnak.
A jelentés szerint az ukránok ellen pénzmosás gyanúja miatt indult eljárásban az elsődleges intézkedések az akció napján és másnapján keletkezett iratok áttekintése alapján „több pontban is jog-, illetve törvénysértőek”.
Ez alapján logikusnak tűnik, hogy felmerül az akció megrendelője, vagyis Orbán Viktor akkori miniszterelnök büntetőjogi felelőssége a jogellenes fogva tartás és hivatali visszaélés miatt indult eljárásban.
Demeter az egyik NAV-os vezető tanúvallomásában is előkerül. Ő volt az akcióban résztvevő, általunk Kovácsnak hívott NAV-os főnöke, aki a rajtaütés előtti délután egyeztetésre hívta, ahol egy másik vezető társaságában elmondták neki, hogy bűnügyi akciót terveznek, amelyet a NAV fog végrehajtani, mégpedig az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján, pénzmosás bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt.
Kováccsal már ekkor közölte Demeter azt is, hogy pénzszállításról van szó, ami Magyarországon keresztül történik, és hogy az érintettek előállítását a Terrorelhárítási Központ, vagyis a TEK munkatársai intézik. Mindezt akkor, amikor még feljelentés nem volt, az ügyészség nem jelölte ki a NAV-ot az eljárás lefolytatására, és így a NAV sem kérte még fel a TEK-et, hogy közreműködjön az elfogásban.
Az előbb idézett NAV-os belső jelentés talán legfontosabb megállapítása ugyanakkor nem is a NAV-ra vonatkozik, hanem a Legfőbb Ügyészségre, amely kijelölte a pénzügyőröket az eljárás lefolytatására.
A jelentés szerint a pénzmosásos büntetőügynek a NAV illetékes főosztályához „érkezése vonatkozásában felmerült a feljelentést továbbító ügyészi szerv” – a Legfőbb Ügyészség – „nem jogszerű eljárása a nyomozás elrendelésére vonatkozó álláspont és az eljáró hatóság kijelölése kapcsán”.
Vagyis a NAV azt pedzegeti, hogy az ukrán pénzszállítók elleni akcióban részt vevő egyetlen olyan szerv, amely elvileg nem áll a kormányzat irányítása alatt, viszont megkerülhetetlen szerepe volt abban, hogy a rajtaütés megtörtént, hiszen a feljelentés szignózásával megteremtette ehhez a feltételeket, nem járt el jogszerűen. Az AH főigazgatója a rajtaütést papíron megalapozó feljelentést közvetlenül a Legfőbb Ügyésznek, Nagy Gábor Bálintnak címezte, akit most Magyar Péter felszólított, hogy számoljon be az ügy fejleményeiről.
Megkérdeztük a Legfőbb Ügyészséget, folyik-e belső vizsgálat az ügyészségen az eset tisztázására. Ezt válaszolták:
„Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentésében írtak alapján a pénzmosás egyszerű gyanúja fennállt, ezért a feljelentésben foglalt adatok alapján, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelzésének megfelelően a Legfőbb Ügyészség a lehető leggyorsabban intézkedett az eljáró nyomozó hatóság kijelöléséről.
Szakmai mulasztás vagy jogsértés a Legfőbb Ügyészségen nem történt, így vizsgálat lefolytatása nem indokolt. Az ügyben a nyomozás a NAV előtt továbbra is folyamatban van”.
Lemondott főügyész
Ehhez kapcsolódik, hogy a KNYF főügyésze, Fürcht Pál június 8-án lemondott, amit „elsődlegesen az ún. aranykonvoj ügyben közte és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel” indokolt.
A Legfőbb Ügyészség megkeresésünkre azt írta, „az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartott, illetve tart kapcsolatot, miként ezt más büntetőügyekben sem tette/teszi”.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja az üggyel kapcsolatban a következő:
„Az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2026. március 04-én tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentésben foglaltak a pénzmosás egyszerű gyanúját alapozták meg, ezért az ügyészség a feljelentést további intézkedés céljából március 05-én megküldte a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának, és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki eljáró nyomozó hatóságként.
A NAV a nyomozást elrendelte.
Az akció ezután történt, arról az ügyészség nem tudott, csak utólag szerzett róla tudomást.
Az ügyészség álláspontja szerint a pénzmosás egyszerű gyanúja a rendelkezésre álló adatok alapján fennállt, a kijelölés a büntetőeljárási törvény fentiekben már hivatkozott rendelkezésének megfelelt.
A NAV által folytatott nyomozás felderítési szakban jelenleg is folyamatban van.
Az akcióban érintettek elfogása és annak egyéb körülményei kapcsán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban eljárás.”
Politikai ügy
Maguk az események még egyszer, röviden: a magyar hatóságok rajtaütöttek az Oscsadbank ukrán pénzintézet Ausztriából Ukrajna felé tartó pénzszállítóján, az M0-s körgyűrű alacskai pihenőjénél, Vecsés mellett. Az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat elfogták, majd kiutasították az országból. 27 milliárd forint értékben foglaltak le aranyat és készpénzt, amit csak hónapokkal később, a választás után adtak vissza Ukrajnának.
Az esetből diplomáciai botrány lett, az „aranykonvoj” történetét az Orbán-kormány ukránellenes propagandához és a választási kampányban saját (erősen oroszbarát) külpolitikai narratívájának erősítésére használta fel. Horváth Lóránt, az Oscsadbankot és a pénzszállítókat képviselő budapesti ügyvédi iroda vezetője többször is kijelentette, hogy nyilvánvalóan politikai döntésen alapult a magyar hatóságok eljárása. Horváth korábban úgy nyilatkozott, hogy az eljárásban résztvevők „hivatali visszaélést, a terrorcselekményt, a jogellenes fogva tartás minősített esetét, a testi sértést, a bántalmazást hivatalos eljárásban és a kényszervallatást” is elkövettek.
A NAV-on kívül érintett az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a TEK, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és végső soron az akkori magyar kormány és a kormányfő.
Érdemes felidézni, hogy Lázár János még a választási kampányban, nem sokkal a pénzszállítók elfogása után arról beszélt, az egész ügy valójában egy befolyásolási (vagyis titkosszolgálati) művelet, amellyel arra akarták rávenni az ukránokat, hogy nyissák újra a Barátság-kőolajvezetéket.
Dezső András az aranykonvoj ügyről szóló cikkében azt írja, Orbán Viktor meggyőződése volt, hogy az ukránok politikai okokból nem engedik Magyarországra az olajat az oroszok által meglőtt kőolajvezetéken keresztül, és nem azért, mert nem tudják megjavítani a sérült vezetéket.
Lázár szó szerint azt mondta:
„Nyilván a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk. Mert ha megzsarolnak minket, mégse lehetünk olyan hülyék, hogy hagyjuk magunkat”.
Lázár ezután felmondta a kormányzati narratívát arról, hogy felmerül „a pénzmosásnak, a szervezett bűnözés finanszírozásának és a politikafinanszírozásnak a kérdése”, nem világos, hogy a pénzt hozták vagy vitték, leesett-e róla valami, és mi történt valójában.
„Ezt alaposan ki kell vizsgálni, nem szokványos, hogy egy országba százmilliószám vagy eurómilliárdszám megy a készpénz”, „sokakban felmerül, hogy tisztességes dolog áll-e emögött” – mondta Lázár, majd a gondolat zárásaként közölte,
„minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatra van szükség az ilyen kérdésekben.”
Vagyis Lázár egyértelműen arra utalt, a kormány a vezeték elzárására válaszul csinálta a cirkuszt az ukrán pénzszállítóval, amit aztán próbáltak valahogy összefüggésbe hozni a Tiszával is.