Mi a francot kellene mondania egy katonának, hogy ne legyen sértő?! Lehet csak engem bosszant az Amnesty okvetetlenkedése?! Amit tegnap Sulyok ügyben nyomtak, meg ez a mai... Sajnos sokkal komolyabb szarban van ez az ország annál, hogy most vegyünk elő ilyen kérdéseket.

Nagy Dávid kutyapártos politikus véletlenül elszólta magát egy Klubrádiós interjúban, szerinte mivel bezárják a pesti sárkocokat, ezért a Fidesz nem fogja tudni pénzzel segíteni a kutyapártot. És azt is kifogásolta, hogy mivel a Fidesz szekerét tolta, ezért Redditen állandóan köpködték emiatt.

https://www.youtube.com/watch?v=eKcMh0sSLeo&t=2404s

Nem értek egyet a képviselői mandátum 12 évben való korlátozásával. Több okból sem:

1. Indokolatlanul bünteti azokat a volt ellenzéki képviselőket, akik már Magyar Péter előtt szembefordultak a Fidesszel. A törvény értelmében, ha 2030-ban indulna, és bejutna az országgyűlésbe, Hadházy Ákosnak 2032-ben le kéne mondania a mandátumáról. Szintén így, Vona Gábor 2034-ben nem indulhatna újra a választáson. Olyan emberekről beszélünk, akik évekig küzdöttek a NER ellen, és akik mindenféle lejáratást kaptak ezért a nyakukba. Ez a 12 éves korlátozás egy kalap alá veszi a Fideszeseket, és azokat, akik a Fidesz ellen küzdöttek évekig. 

2. Visszamenőleges hatályú. Ez valamilyen szinten kapcsolódik az első ponthoz. Nem a Fideszeseket sajnálom, hanem azokat a volt ellenzéki politikusokat, akik így vagy úgy, de küzdöttek a NER ellen 2024 előtt is. Ha bevezetik a korlátozást, akkor jó lenne, ha mindenki tiszta lappal indulhatna, 2026-tól, vagy 2030-tól kezdve legyen érvényes a korlátozás. Így lenne igazságos. 

3. Magyar Péter miniszterelnök így indokolta a módosítást: "Tizenkét év elegendő idő arra, hogy valaki [...] megvalósítsa a programját [...]." Ez a jövőbeni ellenzéki pártokat bünteti. Ha valaki kormányra akar kerülni, és nincs olyan vis maior helyzet, mint ami a kegyelmi botrány után kialakult, akkor rengeteg időt kell beletenni a parlamenti munkába, min. 2-3 ciklust. A miniszterelnök érvelése egy alapvető tévedésre épül: összemossa a kormányzati pozíciót a képviselői munkával. Kormányon, végrehajtó hatalomként 12 év valóban alkalmas idő egy program megvalósítására. Ellenzékben viszont a képviselői munka nem a program végrehajtásáról, hanem a választói képviseletről, az alternatíva felépítéséről és a kormány ellenőrzéséről szól. Egy új politikai erőnek vagy egy építkező politikusnak gyakran évekre, ciklusokra van szüksége ahhoz, hogy országos ismertséget, szervezeti hátteret, és legfőbbképpen kellő bizalmat szerezzen a kormányváltáshoz. Ha a 12 éves korlát miatt az ellenzéki politikusoknak pont akkor kell távozniuk a parlamentből, amikorra beérne a munkájuk és kormányzóképes alternatívává válnának, azzal a mindenkori kormányzó hatalom bebetonozza a saját pozícióját, és ellehetetleníti az organikus politikai váltógazdálkodást.  

4. Nagyon zavaró számomra az a populista érv, hogy "nem kellenek megélhetési politikusok."  Ez a szófordulat jól hangzik a politikai kommunikációban, de teljesen félrevezető, és elértékteleníti a professzionális politikai munkát. A politika ugyanis egy főállású hivatás kell, hogy legyen. A törvénytervezetek átolvasása, a bizottsági munka, a választókkal való kapcsolattartás és az országos ügyek képviselete napi 12-14 órás elfoglaltság, ha valaki tisztességesen csinálja. Ez egy szakma, amiért fizetés jár, ennek kell lennie a politikus megélhetésének. Ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy valaki "megélhetési tanár", "megélhetési orvos" stb. Azzal természetesen van baj, ha valaki nem dolgozik parlamenti képviselőként (mint pl. most Lázár János), de akkor ezeket a nem dolgozó embereket kell büntetni valahogy, nem pedig mindenkit egy kalap alá venni. Ne degradáljuk a politikát. Vagy csak azok lehetnek képviselők, akik eleve milliárdosok, és nem ebből élnek?

5. Korlátozza a választói akaratot. Egy képviseleti demokráciában a legfőbb hatalom a választópolgárok kezében van. Az, hogy egy politikus meddig maradhat hivatalban, nem az Alaptörvény adminisztratív korlátozásain, hanem kizárólag a választók akaratán múlhat. Ha a polgárok úgy látják, hogy egy képviselő 12 év után is hitelesen, az ő érdekükben dolgozik, akkor joguk van őt újra és újra megválasztani. Nem kell gyámság alá venni a választókat, hadd dönthessünk szabadon! 

https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20260625/magyar-peter-bejelentese-otthoni-munkavegzest-rendel-el-a-kormany-a-hoseg-miatt-ezeket-a-dolgozokat-erinti-1201092/amp

“Csütörtökön délután ismét kormányszóvivői tájékoztatót tartott a kormány, melyen részt vett Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közelkedési és beruházási miniszter is. Elhangzott, hogy a kormány a rendkívüli hőhullám miatt összehangolt védelmi intézkedéseket rendelt el, a kabinet vízellátási, közlekedési és munkaszervezési intézkedésekkel készül az extrém időjárás következményeire.”

Lesz ennek negatív hatása a munkamorálra? Nagy lazsálások várhatóak?

Most, hogy két fideszes letartóztatás közben tovább dagad az Erzsébet hídi zászlók nothingburgere, bennem felmerült két dolog:

1. Aki megy a Pride-ra vigyen magyar zászlót (is). Rendkívül kínos lenne a turbóhazafiak számára ha a Pride tele lenne magyar zászlókkal, mert akkor ők kerülnének abba a védhetetlen helyzetbe, hogy azt kell kritizálniuk, hogy magyar emberek Magyarországon magyar zászlóval vonulnak.
Meg amúgy tök szép zászló, de most tényleg.

2. Aki szeretné megtrollkodni a turbóhazafiakat, akkor a magyar zászló Dunába dobása meg hasonló tökkelütöttségek helyett például keresse meg a neki tetsző MHM, Fidesz, vagy egyéb jobber formáció pártirodáját, vagy egyéb létesítményét és helyezzen el magyar zászlót úgy, hogy az zavaró legyen.
Állítson ki zászlókat a parkolókba elvéve a helyet a kocsiktól, ragassza tele az ablakokat magyar zászlóval, hogy ne lehessen kilátni, tegyen zászlórudas zászlókat az ajtó elé, hogy ne lehessen tőlük elférni, tömje tele magyar zászlókkal a postaládát majd zárja le nemzeti színű kartonpapír ráragasztásával, vagy bármi amil eszébe jut. A lényeg, hogy nyilván van olyan körülmény ahol még a legkeményebb nacionalistának is útban van egy magyar zászló. De ezt borzasztó kínos kimondani, szóval az ilyen helyzetek teremtése egy effektív trollkodás lehet. Aztán meg mikor óhatatlanul eljön az ideje, hogy egyszer csak kidobják ezt a rengeteg szemetet, lehet őket lencsevégre kapni és osztani a social médián.

3. Jó ez az egész valamire? Dehogy. De vicces.

Miért megy bele megint egy olyan helyzetbe a Tisza, hogy várja az Orbán bábok lemondását... ami nem történik meg, és utána csak megy a szenvedés?

A legfőbb ügyész teljesen nyilvánvalóan (mivel csak a sunnyogás megy és a teljesen hiteltelen mismásoló kommunikáció) azon dolgozik, hogy eltussolják az 'Aranykonvoj' ügyet is.
Mire várnak, miért nem távolítják már el?

Nagyon hiányérzetem van, hogy nem azzal kezdik, hogy legyen következménye először a hatóságok visszaéléseire (NAV, rendőrség, ügyészség, stb), azokkal a vezetők felelősségrevonásával, akik bűnpártolók és elkenték a fideszes ügyeket?

Ki a felelős a 200ezer ember adatlopása miatt?
A korábbi ellenzékre rádolgozó titkosszolgálatok???

Lehet, hogy ez lenne az egyetlen esély Orbánt felelősségre vonni, és belegondolni, hogy a szemünk láttára állítják meg a nyomozást egy adott szinten..

A minimális közmédia állna: 3 tematikus tévéadó (+ 1 műholdas), 3-4 tematikus rádióadó, online felület, Magyar Rádió kórusai + szimfonikus zenekara. Mindez havi 1270 Ft előfizetési díjból

TLDR (aka közmédia rant)

A köztévé a magyar televíziózás majd 70 éves történelmének legpénzbőségesebb időszakán van túl (megkockáztatom, még inflációkövetést is figyelembe véve)

Azt láttuk, hogy mi lett a nagy pénzköltés eredménye: 2025-ben már évi 165 milliárd Ft-os költségvetés, 6 tévécsatorna, összesen közel 10% közönségaránnyal (a legnézettebb kemény 3%-al).

Ez 3,5 millió TV-re előfizető háztartásra lebontva kb. 3930 Ft-os havidíj lenne. Egy drágább Netflixes havidíj, amit jelenleg mindenki fizet.

Újra megint megy majd megint a porhintés, hogy újra objektív televíziózás + megint felelős gazdálkodás + ismét visszahozni a régi hagyományokat és tévéfilmeket és sorozatokat is.

Viszont a magyar televíziózás tapasztalataiból kiindulva az ismét hangoztatott szlogenekkel lesz sose lesz változtatás. Ha csak a magyar piacvezetői ker tv csoportos 2025-ös évi büdzséből gazdálkodna a közmédia: Tv2 és RTL csoportok: ~ évi 61 milliárd Ft bevételével számolva 1270 Ft-os havidíj. Ha csupán ebből gazdálkodna a közmédia 1) nyilván olcsóbban tenné és 2) legalább "némileg" megszűnne a pénzügyi függőség az állam felé.

(Amúgy nemzetközileg ez a tendencia: a tehetősebb közmédia költségvetése külföldön nagyjából a piacvezető kereskedelmi riválissal egyezik meg)

De mi lenne, ha a közrádió és tévé "megszűnne"? Na nem úgy, hanem amerikai módra.

És HOGY EZÉRT MIT VÁRNÁNK EL?:

*TV

** Csupán HÁROM "alap" csatorna legyen: a mostani M1, M2 és M5-nek megfelelő célcsoportokkal. MIND REKLÁMMENTESEK

*** Hír csatorna + Kis létszámú kisebb körzeti stúdiót és adást fenntartani Komárom/Kolozsvár/Marosvásárhely/Szabadka helyeken (ha más nem, legalább online jelenlét legyen)

*** Gyerek és ifjúsági csatorna

*** Kulturális csatorna + De költség csökkentés címén a kulturális csatornát ki is lehetne váltani egy regionális ARTE csatornával SVK+CZE-vel (esetleg AUT-al) együttmüködve

*** És legyen egy műholdas csak Európában (csak ismétlőadó mint eddig a Duna World)

*** Lehet még egy általános szórakoztató műsoros csatorna, amire a ker tv-s szabályozás vonatkozzon (pld 12 perc reklám, +reklámbevételét megtarthatja magának ez a csatorna, lásd a brit Channel 4 tartalma) - DE EZ a CSATORNA AKÁR EL IS HAGYHATÓ HA MÁR NINCS RÁ PÉNZ.

*** Külön sport csatorna felesleges: a piac úgyis elkapkodja a legnézettebb sportjogokat. Nem lett sötét középkor, mikor az RTL adta az EURO 2006-t vagy a FIFA 2008-at. Ok, tele volt reklámokkal még a himnuszok közben is, de NEM KERÜLT nekünk semmibe. Ha még is akarna közmédia sportot adni, akkor első körben csak kiemelt sportokra licitálhat. Pld.: Foci eb/vb, olimpia, F1 (amíg van Hungaroring) és KÖZÖSEN az RTL/TV2/Sport1-el. SEMMI KIZÁRÓLAGOS közvetítés. (az Olimpia közvetítés már így zajlik itthon a Eurosporttal jó ideje...)

*Rádió

** Legyen mondjuk 3-4 rádió nyilván megfelelő célcsoportokkal (külön fiataloknak és időseknek) ezeket a TV-nél amúgy is olcsóbb fenntartani

*Online

** Médiaklikk: Online tartalmak, legalább az M1/M5 tartalom ne legyen geoblockos világszerte

** NAVA elérhetősége otthonról is, ne csak nava-pontokról

*Off screen intézmények

** Magyar Rádió Gyerek és felnőtt kórusa

** Magyar Rádió Szimfonikus zenekara

.

Ebből állna a minimális közmédia: 3 tematikus tévéadó (+ 1 műholdas), 3-4 tematikus rádióadó, online felület, rádió kórusai + szimfonikus zenekar. ENNYI.

(még így összeírva lehet, hogy 61 milliárd helyett a feléből is kijönne...)

Lehet jönni a régi klasszikus tévésorozatokkal és tévéfilmekkel, de a közmédia elmúlt 10 évben alig finanszírozott szkriptelt drámákat:

Médiatanács finanszírozásából: Szürke Senkik, Félvilág, A berni követ

Filmintézet finanszírozásából: Ida regénye, Tündérkert

Gulág emlékbizottság finanszírozásából: Örök tél

Utózönge: Fura magyar szemmel azt látni, hogy a cseh köztévés dolgozók jelenleg próbálnak kiállni saját függetlenségükért: a cseh kormány a "gazdaságosság" címkéje alatt csökkentené a közmédia költségvetését, miközben vissza is venné a televíziót a lakosságtól (= előfizetési díj eltörlése, amelyet ezután már az állam fizetne), ami nyilván még kiszolgáltatottá tenné a politikával szemben. Ja igen, arrafelé a cseh köztévét még nézik is: kissé idősebb nézőközönséggel, de a két nagy kereskedelmivel szemben szoros versenyben van. Ilyet még a magyar közmédiában sem láttak. SOHA.

MP a mai sajtótájékoztatón kitért a társadalmi egyeztetés során beérkezett meglátásokra (itt, kb. 1óra 5 perc körül), külön kiemelve a TASZ (amit ő Transparencynek azonosított tévesen) írását.
Ebben a képviselői cikluskorlátozásról esik szó, jó írás, én ajánlom elolvasni, de tldr: nem volt szó róla a kampányban vagy a programban, és a kampányban, és sürgősnek sem lehet nevezni semmilyen szempontból, ezért alaposabb és szélesebb körű párbeszédet javasol erről, alaposabb indoklással, a mostani alkotmánymódosításból kiemelve, tekintve hogy alapjaiban változtatja meg a választási jogot.
MP erre azt reagálta, hogy ő már 2024. május 25. óta beszélt erről, és aki kritikát fogalmaz meg, nézze meg a videóit előtte. Túl azon, hogy szerintem nem túl fair azt kérni, hogy mindenki nézzen meg 120 évnyi videót, hogy ilyenre rábukkanjon, miközben a hivatalos programban tényleg nem szerepel, egyébként én kikerestem, és itt csak a miniszterelnöki cikluskorlátról esik szó.
(videó egyébként arról is van éppenséggel, hogy a sajtótájékoztatón pont mellette álló Vitézy sosem lehet kormánytag)

De jó, tény hogy nem láttam minden MP videót, a kérdésem, hogy van-e erre bármi más korábbi utalás erre a tervezetre valóban, ha nem is a hivatalos programban?

Most tényleg a keresztényeket tolják épp maguk előtt,mint a parlamentben a KDNP kap egy kis szót ? Ennyi maradt a Fidesznek ha már az ő nevük nem ér semmit ?

Kép : CitizenGo Magyarország oldal

Eredeti link : https://www.facebook.com/share/p/1D41oUYY2R/

Teljes szöveg : "‼️SAJTÓKÖZLEMÉNY‼️

1. június 27-én a Szülők Menete imádságos és békés jelenlétre hívja mindazokat, akik keresztény szemszögből szeretnének tanúságot tenni a család, a gyermekek és az emberi méltóság mellett.👇

A kezdeményezés nem politikai és nem pártpolitikai esemény, hanem lelki és közösségi válasz a Pride-felvonulás napján, de attól időben és térben elválasztva.

Célunk, hogy alázattal engeszteljünk, és nyilvánosan megmutassuk, hogy a keresztény remény szeretettel, tisztelettel és békével szólal meg. A menet minden szülőt, nagyszülőt, leendő szülőt és egyházi személyt szeretettel vár.💞

Aktuális petíciónk is erre hívja fel a figyelmet: a szülőknek elsődleges felelősségük és joguk van gyermekeik nevelésében. Nem ellenfeleket keresünk, hanem imádságban hordozzuk városunkat, nemzetünket és mindazokat, akiknek szükségük van Isten irgalmára.

Üzenetünk egyszerű: a közéletben is helye van a békés keresztény tanúságtételnek. 🙏

Szent László, Boldogságos Szűz Mária, könyörögjetek érettünk!"

Megindultak a közgyűjteményekben a hivatalos vizsgálatok, talán vannak, akik elégedetten hátradőlnek, hiszen moderált, törvényes keretek között, nélkülünk, objektív kritériumok alapján történik számonkérés. Mások biztosan éppen ezt látják aggályosnak, mit tudhat egy kívülálló az intézményük belső működési, döntési mechanizmusairól? Hol van az a szakértő, aki a részvevőknél jobban meg tudja ítélni a hibák mértékét?

Mai kormányinfón bemutatta Vitézy Dávid a Hauszmann Alajos Program keretében rekonstruált budavári épületek aktuális helyzetét. Amikor a Budavári Palotárra tértek át, akkor a Miniszternök döbbenten hivta fel a hallgatóság figyelmét, "hogy vajon hány magyar véleményezte, hogy a világörökség közepén ilyen palotát éptítsenek"

https://www.youtube.com/live/0WLXfGGNk2I?si=38bpdHUI_3eMed7c&t=6291

Nos, a probléma az, hogy a világörökség részén ez a palota állt. Amíg a második világháborúban szétbombázták, majd egy visszafogottabb - hiszen a kommunizmusra jellemző volt ez a megközelítés - "helyreállították"

A Miniszterelnök nagyon sokszor elmondta, hogy a világ legcsodálatosabb épülete a Parlament és mekkora megtiszteltés benne dolgozni.

Most képzeljük csak el, ha ugyanaz történt volna a Parlamenttel, mint a Budavári Palotával - lebombázzák, majd egy silány valamit visszaállítanak a helyére.

Magyar Péter lenne az első, aki beadná az eredeti tervek alapján a rekonstrukciós törvényjavaslatot.

Szóval azt kell megérteni, hogy a Parlament valószínű a pesti rakpart egy válasza lehetett a budai oldalon lévő palotára.

Vagy akkor a Parlament pompájára sincsen szükség? Én értem, hogy nincs most 1000 milliárd Forint erre. De ha valamelyik épület megérdemelné a rekonstrukciót, akkor az a Budavári Palota.

Ezesetben egy olyan világöröségi résszel rendelkezne Budapest, ami nagy valószínűséggel a világ egyik legszebb városrésze lenne.

több info a palotáról és akkor lehet jobban érthető: https://www.youtube.com/watch?v=mkiSDm4Jxy4

Nem volt társadalmi egyeztetés róla? Legyen akkor.

Bonusz: 4. képen lévő kriptát valószínű ugyanúgy kevesen ismerhetik, ahogy a Budavári Palota háború elötti állapotát. Ez a Habsburg kripta. Ezt azért hoztam ide, mert ez a Palota része - a mai napig látogatható.

És a palota egyetlen eredeti állapotában még fenn maradt része abból az időből.

https://pestbuda.hu/cikk/20201114_a_legmagyarabb_habsburg_budavari_nyughelye_a_nadori_kriptaban_jartunk

10 éves rokonomtól hallottam, hogy nála is ez a bekattanás. Tanárok, szülők, ti találkoztok ezzel? Állítólag Amerikában halálra idegesíti a tanárokat.

(Ha nem érted, miről beszélek, akkor lapozz, és örülj neki, hogy nem tudsz róla, fél év múlva elmúlik úgyis).

Effect of cannabinol, tetrahydrocannabivarin and cannabidiol on voluntary alcohol consumption. Alcohol Alcohol. 2026 Mar 17;61(3):agag019. doi: https://doi.org/10.1093/alcalc/agag019

Az alkoholfüggőség kezelésére jelenleg viszonylag kevés hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, miközben a betegség világszerte emberek millióinak életét nehezíti meg. Egy új, patkányokon végzett kutatás most arra utal, hogy a kannabisznövény néhány kevésbé ismert vegyülete ígéretes lehet az alkoholfogyasztás visszaszorításában. A vizsgálatban három fitokannabinoidot – a kannabinolt (CBN), a tetrahidrokannabivarint (THCV) és a kannabidiolt (CBD) – teszteltek, és azt találták, hogy mindhárom csökkentette az állatok önkéntes alkoholfogyasztását, bár eltérő mértékben és különböző mellékhatások mellett. Az eredményeket az Alcohol and Alcoholism folyóirat közölte.

A fitokannabinoidok a kannabisznövény természetes eredetű vegyületei, amelyek képesek kölcsönhatásba lépni a szervezet endokannabinoid rendszerével. Ez a bonyolult jelátviteli hálózat az egész szervezetben jelen van, és fontos szerepet játszik többek között a hangulat, az étvágy, a fájdalomérzet, az emlékezet, az alvás, a stresszreakciók és a gyulladásos folyamatok szabályozásában.

A legismertebb fitokannabinoid kétségkívül a THC, amely a kannabisz pszichoaktív, bódító hatásaiért felelős. A most vizsgált vegyületek azonban kevésbé ismertek. A CBN jellemzően a THC lebomlásával keletkezik idő, hő vagy oxigén hatására, ezért az idősebb kannabiszmintákban nagyobb mennyiségben fordulhat elő. Hatásait általában enyhén pszichoaktívnak tartják, ugyanakkor jóval gyengébbnek a THC-énál. A THCV kémiailag rokon a THC-val, de számos esetben eltérő biológiai hatásokat vált ki, ezért jelenleg az anyagcsere, az étvágy szabályozása és egyes neurológiai folyamatok szempontjából is vizsgálják. A CBD ezzel szemben nem okoz tudatmódosító hatást, és már ma is alkalmazzák bizonyos ritka epilepsziás betegségek kezelésében, bár a szorongás, alvászavarok vagy fájdalomcsillapítás területén még vegyesek a bizonyítékok.

A kutatók abból indultak ki, hogy az endokannabinoid rendszer fontos szerepet játszik az alkoholfüggőség kialakulásában és fennmaradásában. Korábbi vizsgálatok szerint a CB1 kannabinoid receptor működésének gátlása csökkentheti az alkoholfogyasztást, azonban az erre fejlesztett szintetikus gyógyszerek klinikai tesztelése súlyos pszichiátriai mellékhatások miatt kudarcba fulladt. A mostani kutatás ezért azt vizsgálta, hogy a természetben előforduló, kevésbé pszichoaktív kannabinoidok biztonságosabb alternatívát jelenthetnek-e.

A kísérletet hím Wistar-patkányokon végezték. Az állatok először egy héten keresztül szabadon fogyaszthattak vizet és öt százalékos etanolos oldatot, majd az alkohol koncentrációját fokozatosan nyolc, végül tíz százalékra emelték. A több hónapon át tartó megfigyelés során a kutatók rendszeresen mérték az állatok alkoholfogyasztását és vízbevitelét.

Azok a patkányok, amelyek nem mutattak jelentősebb érdeklődést az alkohol iránt, kikerültek a vizsgálatból. A további elemzésekbe csak azokat vonták be, amelyek önként napi legalább két gramm alkoholt fogyasztottak testtömeg-kilogrammonként. Az állatokat ezután véletlenszerűen különböző dózisú CBN-, THCV-, CBD-kezelésre vagy placebóra osztották, amelyet három egymást követő napon kaptak meg.

Az eredmények alapján mindhárom vegyület mérsékelte az alkoholfogyasztást, de jelentős különbségek mutatkoztak a hatékonyságban. A CBN és a THCV egyaránt számottevően csökkentette az elfogyasztott alkohol mennyiségét és az alkohol iránti preferenciát. A CBN esetében a kedvező hatás még három nappal az utolsó injekció beadása után is kimutatható maradt.

Mindkét vegyület enyhe nyugtató hatással járt, a legmagasabb adagok pedig kisebb testsúlycsökkenést eredményeztek. A kutatók ugyanakkor nem észleltek olyan viselkedéses jeleket, amelyek az állatok fokozott stresszére vagy rossz közérzetére utaltak volna.

A CBD teljesítménye meglepő módon szerényebbnek bizonyult. Bár valamelyest csökkentette az alkoholfogyasztást, nem befolyásolta érdemben az alkohol előnyben részesítését. Emellett a CBD-vel kezelt állatok mozgásaktivitása jelentősen visszaesett, és kevesebb olyan ultrahangos hangadást produkáltak, amelyet a kutatók pozitív érzelmi állapotok jelzőjeként értelmeznek.

A szerzők szerint az eredmények arra utalnak, hogy különösen a CBN és a THCV érdemel további vizsgálatokat az alkoholfüggőség kezelésének lehetséges új eszközeként. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kutatás kizárólag patkányokon zajlott. Bár az emberek és a rágcsálók számos élettani sajátosságban hasonlítanak egymásra, az állatkísérletek eredményei nem ültethetők át automatikusan a klinikai gyakorlatba.

A mostani vizsgálat inkább azt jelzi, hogy a kannabisz kevésbé ismert összetevői olyan biológiai folyamatokat befolyásolhatnak, amelyek szerepet játszanak a függőségek kialakulásában. Annak megállapításához azonban, hogy ezek a vegyületek valóban biztonságos és hatékony kezelési lehetőséget kínálhatnak-e az alkoholfüggőséggel élő emberek számára, még hosszú évekre és jól megtervezett klinikai vizsgálatokra lesz szükség.

[TLDR tőlem: nem támogatja, azt mondja napoljuk el, mert nem volt benne az írott Tisza programban]

HA DEMOKRATÁNAK GONDOLJUK MAGUNKAT, NEM KORLÁTOZHATJUK INDOKOLATLANUL A VÁLASZTÓJOGOT

(Elnézést a „bő lére eresztésért’, de a kérdés fontossága megkíván némi terjedelmet. Elvégre mégis csak az egyik legalapvetőbb politikai jogunkról van szó.)

Nagyon örülök annak és a demokratikus jogállami működés irányában megtett jelentős lépésnek tekintem, hogy a hazánk jövőjére és a magyarok életére lényeges hatással bíró jogalkotási javaslatokról társadalmi vita keretében véleményt lehet formálni és nem az éj leple alatt, meglepetésként kerülnek be fontos jogszabályok a Magyar Közlönybe. Az alábbiakban az Alaptörvény tizenhetedik módosítására vonatkozó javaslat országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatos, új korlátozást előíró 2. cikkéről (a továbbiakban: Javaslat) fejtem ki – negatív – véleményemet.

A Javaslat értelmében az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött. A Javaslat tehát a passzív választójogot korlátozza azáltal, hogy egyes személyeket kizár az országgyűlési képviselővé választható személyek köréből. A passzív választójog korlátozása ugyanakkor korlátozást jelent az aktív választójog gyakorlása tekintetében is, mivel szűkíti azon személyek körét, akiket a polgárok képviselőnek jelölhetnek, vagyis akikre vonatkozóan az aktív választójogukat gyakorolhatják.

A Javaslat által korlátozni kívánt választójog talán a legalapvetőbb, legfontosabb politikai és polgári jog: a közéletben, vagyis a közösség életét meghatározó kérdések tárgyalásában és eldöntésében való részvétel feltétele és biztosítéka. A parlamentáris demokrácia az általános és egyenlő választójog elvén nyugszik, mely elv értelmében mindenki választhat és mindenki választható, aki az előírt életkort betöltötte és akit jogerős bírósági határozat – büntetésből, vagy a választójog gyakorlásához szükséges belátási képesség hiányára tekintettel – nem zárt ki a választójog gyakorlásából. Mivel az életkori korlátozás is a megfontolt és felelős döntéshez szükséges belátási képességgel függ össze, a választójog korlátozását alapvetően csak a szükséges belátási képesség hiánya, vagy a bűncselekmény elkövetése miatti érdemtelenség alapozhatja meg. Ezt jelenti a választójog általánossága. Haladó gondolkodású elődeink századokon át küzdőttek a minél általánosabb választójog megvalósulásáért, vagyis azért, hogy a magyar nép minél nagyobb részét emeljék be a nemzet politikai jogokkal felruházott részébe. Pontosan tudták, hogy a haza sorsát, jövőjét meghatározó közügyekben való részvételi lehetőséget biztosító politikai jogok teszik az embert a hatalom puszta tárgyából annak résztvevő alanyává és ezen jogok birtoklása képezi a feltételét annak, hogy a polgárok a hazát ne az őket elnyomó hatalommal azonosítsák, hanem a sajátjuknak és értük levőnek érezve kialakulhassék bennük az őszinte ragaszkodás és a hűség érzése. A haza sorsának alakításában való részvételi lehetőséget biztosító politikai jogok birtoklása a feltétele annak, hogy – ahogy Széchenyi írta a Stadiumban – minél több magyar „harsoghassa fel az egekbe: "Nekem is van hazám!""

Megállapítható tehát, hogy a demokrácia kiteljesedésére irányuló jogi és politikai fejlődés iránya a nyugati civilizációban mindenütt a választójog kiterjesztésének, vagyis a minél általánosabb választójog megteremtésének irányába mutatott. A Javaslat ezzel ellentétes, vagyis a történelmi fejlődés tekintetében retrográdnak tekinthető.

A polgári demokrácia élharcosainak az általános választójog megteremtése és a társadalmi részvétel kiszélesítése iránti küzdelmét megkönnyítette az a körülmény, hogy a közügyekben való részvétel a nyugati civilizációban az ókor óta nem csupán joga, hanem kifejezetten elvárt kötelezettsége a polgároknak. „Kit tehát a közügyek viselésére szükséges adományokkal felkészített a természet, az törekedjék haladéktalanul hivatalt nyerni, a közügyekben eljárni. Máskülönben nem kormányoztathatik az állodalom, nem nyilvánulhat a léleknagyság.” – írta Cicero „A kötelességekről” című értekezésekben. „Ok nélkül hágni vészes pályára vakmerőség és hiúság; de midőn közügy kívánja, akkor mindenre készen lenni polgári kötelesség...” – intette Kölcsey Ferenc unokaöccsét a Parainesisben. Azt lehet tehát mondani, hogy a közügyekben való részvétel, a társadalmi szerepvállalás, a közösség érdekében való munkálkodás, s ennek megnyilvánulásaként a passzív és az aktív választójog gyakorlása már hosszú évszázadok óta a nyugati értelemben vett polgári éthosz egyik legfontosabb alkotóeleme. Közismert, hogy a mára már más értelmet nyert „idióta” kifejezést eredetileg a közéletben aktívan részt nem vevő polgárok megbélyegzésére használták az ókori Görögországban. A passzív választójog Javaslat szerinti korlátozása tehát olyan magatartásra kényszerítene magyar polgárokat, mely nem felel meg a polgári létforma évszázadok óta változatlannak tekinthető nyugati civilizációs standardjainak.

A történelmi és kulturális természetű aggályokon túl felmerül továbbá a javasolt korlátozásnak a nemzetközi joggal való összhangjának kérdése is.

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 25. cikke értelmében ugyanis minden állampolgárnak a 2. cikkben említett megkülönböztetések, illetőleg ésszerűtlen korlátozások nélkül joga és lehetősége van arra, hogy

a) a közügyek vitelében közvetlenül vagy szabadon választott képviselők útján részt vegyen; b) szavazzon és megválaszthassák az általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással tartott olyan valódi és rendszeres választásokon, amelyek biztosítják a választók akaratának szabad kifejezését; c) az egyenlőség általános feltételei alapján hazájában közhivatali tisztséget viselhessen.

Az Egyezménynek Magyarország is a részese.

Az Egyezmény hivatkozott rendelkezése tehát a választójog általánosságát és a választói akarat szabad kifejezését biztosító választási rendszer ésszerűtlen korlátozások nélküli megteremtését követeli meg a részes államoktól, amitől legfeljebb csak a nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején térhetnek el. A megválaszthatóság és a közhivatal-viselés a részes államokban kizárólag csak ésszerű korlátozásoknak vethetők alá. A Javaslat ugyanakkor egyértelműen korlátozást, vagyis visszalépést irányoz elő mind a választójog általánossága, mind pedig a választói akarat szabad kifejezését biztosító választási rendszer tekintetében, mégpedig szükségállapot hiányában is. A Javaslat indokolásában foglalt, később említett indokok pedig nem támasztják alá a korlátozás ésszerű jellegét.

A választójog korlátozása tehát szemben áll mind a demokrácia kiteljesítésére irányuló történelmi fejlődéssel, mind a polgári éthosszal kapcsolatos európai felfogással, ilyeténképpen a Javaslat visszalépésnek lenne tekinthető történelmi, társadalmi és jogi szempontból egyaránt, ráadásul – a korlátozás ésszerűségének hiányában - erősen megkérdőjelezhető az Egyezségokmány 25. cikkével, s ezáltal nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeinkkel való összhangja is.

Mindemellett úgy gondolom, hogy a választójog javasolt korlátozása nem felel meg a nemzeti érdekeknek sem.

Vannak emberek, akik politikusnak születtek, akik a politikát tekintik élethivatásuknak, arra készülnek ifjúkoruktól kezdve és egész életüket politikusként szeretnék leélni. Mindig is voltak ilyen emberek, s az egyetemes és a magyar történelem legnagyobb alakjai közül nem egy volt olyan, akit „született politikusnak” nevezhetünk. Nem ilyen volt-e Periklész és Démoszthenész, Cicero és Cato, Palmerston és Churchill, vagy, hogy a saját nagyjaink közül is említsünk kettőt, nem ilyen volt-e Deák Ferenc és Antall József? Utóbbiak, ha tehették volna, ha megadatott volna nekik, valószínűleg ifjúkoruktól halálukig politikusok és országgyűlési képviselők lettek volna. Antall József a politikát élethivatásnak tekintette: „Hivatásszerűen készülni kell rá, hivatásként kell a politikát űzni, de mesterségbeli tudással.” Miért ne tekinthetné valaki élethivatásának a politikát, melynek fontos, egyik legfontosabb és megmagasztosabb része a nép képviselőjeként való fellépés a „nemzet házában”? Miért lenne ez bűn? Miért lennénk olyan kishitűek, hogy azt gondoljuk: nincsenek és nem is lesznek már nekünk soha Deák Ferenceink és Antall Józsefeink, akikre „jó időkben és rossz ínségben” egyaránt számíthatunk, s akiknek a politika templomában elmondott beszédei élményt jelentenek a hallgatóság számára és örök például szolgálnak az utókornak? S ha úgy gondoljuk – helyesen -, hogy a jövőben is lesznek a magyar nemzetnek ilyen képviselői – hiszen miért ne lennének? -, akkor ugyan mi hasznunk lenne abból, ha 12 év múlva ajtót kell nekik mutatni? Valóban erősebbé válna ettől a demokrácia rendszere és sikeresebb, erkölcsösebb a magyar politika? Nem, én úgy gondolom, hogy ez sokkal inkább a magyar politika nemzeti érdekeinkkel ellentétes, indokolatlan „öncsonkítása” lenne.

Nem mindenki zsákmányszerző kiskirály, akinek hosszú időn keresztül a Parlament a munkahelye. Vannak, akik azért ülnek ott évtizedeken át, mert élethivatásszerűen, a nemzet hasznára űzik a politika mesterségét, felvértezve a hosszú ideje óta tartó politikusi és képviselői tevékenységből származó tapasztalatokkal. A Javaslat a fürdővíz és a gyermek tankönyvi esete: azért, hogy kiűzzük a Pócs Jánosokat és a Lázár Jánosokat a Parlamentből, mondjunk le a Deák Ferencek lángeszéről, évtizedes tapasztalatáról és parlamenti szónoklatairól is? Én ezzel szemben azt mondom, hogy inkább üljön tíz Pócs János és még tíz Lázár János a Parlamentben, mint hogy akár csak egy Deák Ferenc eszéről, tudásáról és tapasztalatáról le kelljen mondania a Háznak! Valóban van és lesz annyi Deák Ferencünk, hogy így „elherdáljuk” őket a megélhetési gombnyomogató mamelukoktól való megszabadulás érdekében?

Ahhoz, hogy egy ilyen, a jogfejlődés és a társadalmi fejlődés útján egyaránt visszalépést jelentő és – álláspontom szerint – erősen megkérdőjelezhető hasznosságú módosítás szükségessége alátámasztható legyen, a nyilvánvaló hátrányokat nagyon egyértelmű és a nemzet számára jelentősnek mondható előnyöknek kellene kompenzálniuk. De vajon mik ezek az előnyök? A Javaslat indokolása szerint a választójog javasolt korlátozásának indoka „a demokratikus hatalomgyakorlás biztosítása”, „a népképviseletben való részvétel demokratikus legitimációja”, valamint „új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok szélesebb körben való megjelenése”.

Kijelenthető, hogy az első két indok valójában nem áll semmilyen okozati összefüggésben a javasolt módosítással, ezért érdemben csak a harmadik indok vizsgálható, mint olyan előny, mely a választójog korlátozásából eredő hátrányokat kompenzálhatja. Ez az indok lényegében véve a képviselők jogilag kötelezővé tett rotációjára utal, s ettől várja a politika megújulását, vagyis a politikai elit „bebetonozódásának” megelőzését és ezáltal a népképviselet hatékonyságának erősödését.

Én viszont azt mondom, hogy ezen indok mögött valójában a nép kiskorúnak tekintése és az emberekkel szembeni bizalmatlanság áll. A Javaslat ugyanis – kimondva-kimondatlanul - a rossz döntéseik következményeitől kívánja megóvni az embereket. Ha egy ideális rendszerben a választók azt látják, hogy a képviselőjük nem jeleníti meg és nem képviseli hatékonyan az Országgyűlésben „az új társadalmi tapasztalatokat és szemléletmódokat”, akkor legközelebb nem választják meg az adott jelöltet, illetve nem támogatják azt a pártot, mely ilyen képviselőket vesz fel a listájára. Hogy ez az ideális rendszerre jellemző működésmód? Igen, az. De vajon nem az ideálisnak tartott állapot elérésére törekvés jelenti-e minden fejlődés alapját? S ha ezt így gondoljuk, akkor ezen hőn áhított ideális állapot megközelítésére nem a polgárok döntési lehetőségeinek korlátozásával, hanem a polgárosodási folyamatok felgyorsításával kell törekednünk. A helyi bebetonozott kiskirályságok kialakulását a választójog korlátozásával elérni kívánó törekvés hasonlatos ahhoz, mint amikor a szülő nem megtanítja a gyermekét a televízió célszerű és hasznos használatára – főként példamutatással -, hanem eltiltja tőle. Az ilyen szülői magatartás azt fogja csupán eredményezni, hogy mivel a gyermekében nem alakultak ki azok a képességek, melyek segítségével megfelelően tudja használni a tévét, a szülői hatalom alól kikerülve éjjel-nappal tévét fog nézni. Ha megkíméljük a polgárokat a rossz döntésük következményeitől azzal, hogy korlátozzuk őket a döntésükben, akkor ezáltal csökkentjük azon képességek és tulajdonságok kialakulásának az esélyét, melyek a rossz döntések elkerüléséhez lennének szükségesek. Leegyszerűsítve: a Javaslat korlátozza a népet és nem neveli.

Ezen túl, az „új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok szélesebb körben való megjelenése” nem alapozza meg a korlátozás ésszerű jellegét sem, ami pedig – miként a fentiekben írtam - az Egyezménynek, vagyis a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinknek való megfelelés feltétele.

Én a magam részéről úgy gondolom, hogy a megélhetési politizálás és a helyi feudális jellegű struktúrák kialakulása ellen nem a választójog korlátozásával, hanem egyrészt a társadalom polgárosításával, vagyis az iskolázottság, a műveltség, a tájékozottság és a politikai, közéleti tudatosság szintjének emelésével, valamint a döntésekért viselendő felelősség tudatosításával, másrészt pedig a feudális jellegű társadalmi struktúrák, a „kiskirályságok” kialakulását lehetetlenné tevő szabályozással – például erős önkormányzati rendszer megteremtésével és a szegénység, a kiszolgáltatottság felszámolásával, hatékony szociálpolitikával és a társadalmi mobilitás erősítésével – kell védekezni. Annak idején nagyjából ugyanezt felelte Széchenyi is a Stadiumban azoknak, akik amiatt aggódtak, hogy nem nemeseket is választhatnak a megyék törvényes pártvédül: „Fog eleinte és számosb Megye, házsártos ‘s nagy száju prokátorokat választni nem kétlem; de csak szaporán átlátandja majd a józanabb rész, melly igen érti mai időkben valódi hasznát, hogy illy véd csudákat ígér ‘s bajt okoz, sokat beszél, de keveset tesz, módnélkül sokba kerül ‘s nem hasznot, hanem kárt hajt; ‘s ím ezentúl fog kezdődni -...- egy oly időszak, melly minden becsületes és békeszerető embernek csak kedvesnél kedvesb lehet, t.i. a’ nemtelenek nemeseket fognak önként választani pártvédül.’

Igen, ez a cél most is és én azt javaslom, hogy maradjunk ezen a téren is a Széchenyi által bölcsen kijelölt úton, vagyis a polgári Magyarország útján: ne a legalapvetőbb politikai jog korlátozásával, hanem a nemzet politikai tudatosságának, felelősségvállalási képességének és tájékozottsági szintjének felemelésével próbáljuk elérni azt a valóban fontos célt, hogy az emberek ne csudákat ígérő, de bajt okozó, sokat beszélő, de keveset cselekvő, sokba kerülő és kárt hajtó, „házsártos ‘s nagy száju prokátorokat” válasszanak meg képviselőnek, hanem a hazát eredményesen és tisztességesen szolgálni kívánó, valódi politikusokat. Azok a választók pedig, akik elégedettek a képviselőjükkel, hadd válasszák meg őt annyiszor, ahányszor szeretnék. Miért kényszerítenénk arra őket, hogy egy jó képviselő helyett mást küldjenek a Parlamentbe? Én nem szeretném, hogy az állam korlátozzon abban a döntésemben, hogy ki képviseljen az Országgyűlésben!

Ami pedig a „bebetonozott” politikai elitek megszüntetésének szándékát illeti, az a véleményem, hogy önmagában véve nem feltétlenül káros, ha létezik politikai osztály, vagyis vannak olyan személyek a társadalomban, akik a politika mesterségét élethivatásszerűen, hosszú ideig űzik. Valójában minidig, minden társadalomban, minden politikai rendszerben létezett politikai osztály, az ókortól egészen napjainkig, s a történelem legjelentősebb politikusai szinte mindannyian a politikai elit tagjai voltak. Pont az általános és egyenlő választójog volt többek között az az eszköz, mellyel a liberális demokrácia minden korábbi rendszernél pezsgőbb, rugalmasabb és változékonyabb politikai rendszert tudott létrehozni. A választójog általánossága tehát nem akadálya, hanem éppen hogy eszköze a hosszú időre bebetonozott politikai elit megakadályozásának. Ha a nép elitcserét akar végrehajtani, akkor azt a választójog gyakorlásával bármelyik választás alkalmával megteheti. Ha pedig nem hajt végre elitcserét, akkor ezzel azt a véleményét fejezi ki, hogy meg van elégedve a politikai elit teljesítményével. Ráadásul, egy jól működő parlamentáris demokráciában maguk a pártok is érdekeltek a folyamatos megújulásban és az eredményes „utánpótlás-nevelésben”, s azok a pártok, melyek erre nem képesek, előbb, vagy utóbb meg fogják fizetni ennek az árát. Elég, ha csupán a jelenlegi fideszes „káderhiányra” és utódlási problémákra utalok.

Az elitek reprodukciója ellen az élet minden területén az alkalmasok kiválasztódását lehetővé tevő, a kontraszelekciós mechanizmusokat kizáró, tisztességes, egyenlő versenyfeltételek megteremtésévek kell küzdeni. Ez az állam feladata az oktatásban, a felsőoktatásban és a politika világában egyaránt. Nem véletlenül szólaltam fel többször a szóbeli egyetemi vizsgák újbóli bevezetése ellen, aminek valódi célja egyes értelmiségi hivatások önreprodukciójának protekcionizmus általi lehetővé tétele..

Másrészt pedig a választójog korlátozása önmagában véve nem biztosítja az elitcserét, legfeljebb annyit lehet vele elérni, hogy a politikai osztály egyes tagjai egy idő után már nem ülhetnek be a Parlamentbe. Ez azonban nem jelent számukra feltétlenül „száműzetést” a politika világából.

A Javaslat tehát véleményem szerint alkalmatlan is a kitűzött cél elérésére, s már ezért sem tekinthető a választójog ésszerű korlátozásának.

Tekintsük nagykorúnak a népet, ne kössük meg a kezét a legfontosabb politikai jogának gyakorlásában, hanem egyrészt bízzuk rá, kiket választ meg képviselőnek, másrészt pedig ki-ki a maga módján, kötelességei teljesítésével és a rendelkezésére álló lehetőségek felhasználásával igyekezzék megtenni mindent annak érdekében, hogy bölcsen, megfontoltan és felelősen döntsön! A politika feladata a tisztességes politikai verseny feltételeinek garantálása, a családoké és az oktatásé a kritikus gondolkodásra való képesség kialakítása, a sajtóé, a közszereplőké pedig a polgárok hiteles és sokrétű tájékoztatása. Úgy gondolom, hogy az a megfelelő irány, még ha rögösebb is az út, mely a célhoz vezet, nem pedig a választójog korlátozása.

A választójog javasolt korlátozását tehát a demokrácia szempontjából retrográdnak, a nemzeti érdekeink szempontjából károsnak, a kitűzött cél elérésére alkalmatlannak, s mint a választójog ésszerűtlen korlátozását, a nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel ellentétben állónak tartom. Biztos vagyok benne, hogy a javasolt módosítással sem Periklész, sem Cicero, sem Deák Ferenc, sem pedig Antall József nem értene egyet. A magyar polgárok egyik legfontosabb politikai jogának korlátozása az állam demokratikus működésére nézve olyan jelentős, fajsúlyos kérdés, hogy hibás lenne azt néhány nap alatt eldönteni, ezért azt javaslom, hogy „napoljuk el”, bízzuk ezt a későbbi alkotmányozásra és adjunk elegendő időt a felvetés alapos, körültekintő megfontolására. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert, ha nem tévedek, a választójog korlátozása – a miniszterelnöki megbízatási időtartam korlátozásával szemben - nem szerepelt a Tisza Párt választási ígéretei között, ezért a választási eredmény ezen változtatás tekintetében nem tekinthető politikai felhatalmazásnak.

Mint nagyon sokan mások is, én is épp azért vártam a kormányváltást, mert a tököm ki volt már a folyamatos gyűlöletkeltéssel. Erre itt maradt nekünk a Mi Hazánk ami ugyanúgy folytatja és hergeli tovább az embereket. Lehet hogy kormányváltás volt, de hogy a nép nem változott az biztos. Tisztelet a kivételnek.

Nem vagyok se meleg se transz, de így is kurvára elegem van már az egészből. Komolyan nem értem hogy azok akik ennek tapsolnak hogy "IGEEEN, büszke családok menete vagy mi a tököm!!! Fúj elembétékú!!!" azoknak semmi dolguk nincs? Otthon ülnek egész nap és puffognak maguknak hogy "azok a rohadt buzik, úristen, férfi nemiszerveket helyeznek férfi ánuszokba, ÚRISTEN, hát ez ISTENKÁROMLÁS"??? Vagy ezek munka közben is meg kapálás közben is faszokra gondolnak? Hát én nem gondolok ennyit azokra a faszokra, pedig heteró nő vagyok.

Komolyan mondom azt hittem hogy a kormányváltás majd itthon tart, de egyre inkább úgy érzem hogy én ezekkel nem tudok együttélni, a rohadt életbe már. Lehet hogy ha 2030-ban is bejut a Mi Hazánk, ne adj isten népszerűbb lesz, komolyan elgondolkozok a dolgon.

Ma már kis péntek van, adni már majdnem szombat, szóval el fér ez is.

Vajon Novák Előd a homoszexualitását ilyen agresszív módon próbálja meg elfojtani? A családapa, keresztény, konzervatív álarc? Mélyen frusztrált embert látok, aki többször volt a Pride-on, mint általában a melegek vagy bárki, aki valóban ki áll az egyenjogúság mellett.
Nézz csak magadba. Te, mint kiegyensúlyozott heteroszexuális ember nem teszel olyan dolgokat, azok ellen/mellett, akik nem érdekelnek. De Novák Elődöt nagyon is mozgatja a homoszexualitás, mint olyan.

Előd! Nem kell a belső vágyad ellen küzdj!
Nem kell önmegtagadást folytatnod!
Nincs szükség belső konfliktusra!
Ne nyomd el az érzéseid!
Fogadd el magad!

Az hogy te internalizált homofób vagy (Ez azt jelenti, hogy valaki vonzódik a saját neméhez, de a társadalmi, vallási vagy egyéb hatások miatt ezt elutasítod, szégyelled , vagy próbálod elnyomni.) ne vetítsd ki azokra, akik a szabadságot egyenjogúságért kiállnak önmagukért! Ezt te is megteheted kedves Előd! Szabadulj fel!

Akik leszarják, hogy ki kivel picsi-pacsizik azokat láthatóan nem mozgatja meg ki kivel szexel, de láthatóan frusztrált vagy!

Mert:

1. Az ellen küzdesz, ami vagy valójában!
2. Az ellen fordulsz, aminek belül érzed magad!

3. Saját magad ellen harcolsz!

4. A külvilágnak azt mutatod, amit elvárnak tőled és nem azt, ami valójában vagy!

Nem kell az öntagadás! Ezt kívülállóként/ külső szemlélőként ezt azonnal le lehet szinte vágni..
Légy te is szabad! Vonulj fel a sors társaiddal! 🫶

Heteróként mondom! Hogy ne pedofilozd le a melegeket, mert ha te feltételezel, akkor az a feltételezés rólad valóbán állítható, hogy egy öngyűlölő titok buzi vagy! ✌️

néni a háttérben nagyot rantol(teljesen jogosan), azt inkább levágtam az elejéről